Együtt és egymás mellett

Sziasztok! Tudom, eltűntem, mint szürke szamár a ködben, ezért elnézést kérek. De közben zajlanak az események: hamarosan vissza kell mennem dolgozni, ami miatt el kellett intéznem néhány dolgot a munkahelyemen, közben az én kis zsiványomnak jégárpa nőtt a szemén, és nem akar kifakadni, így most pénteken újból meglátogatjuk a doktornőt, hogy hogyan tovább. Elvileg tudom… Tovább »

Itt van advent harmadik vasárnapja, és végre eljutottam egy kedves, de igencsak nehéz kéréshez. Szilvi, akinek a blogján szebbnél szebb kézzel és szívvel készített álomfogó, kendő, sál és ölelnivaló barát lakik, küldött nekem néhány kérdést a saját blogomról. Elgondolkodásra késztettek a kérdések.   Ki vagy Te, aki a blogot írod? Mi a Te történeted?Néha úgy érzem, teljesen… Tovább »

A korábbi bejegyzéseket olvasva biztos sokakban felmerült, hogy “miért pont pszichológushoz menjek, mikor annyi más lehetőség is van”? Nem mondom azt, hogy a pszichoterápia az egyetlen és üdvözítő út. Itt is sok múlik azon, hogy a kliens és a terapeuta egymásra tud-e hangolódni. Éppen ezért van az, hogy az első találkozás eldönti, hogy tudnak-e a… Tovább »

Örök kérdés, hogy mit csinál, mivel foglalkozik, mivel mehetek hozzá.  Egy kedves ismerős fogalmazta meg nagyon találóan: “Ha beteg vagyok, pszichiáterhez megyek, de ha csak valami problémám van, amit nem tudok megoldani, akkor elmegyek pszichológushoz, és megbeszélem vele“. Azt azért el kell mondanom, hogy külföldön él nagyon régóta. 🙂 Ott kicsit más a hozzáállás. A… Tovább »

“Beszélget. Jó neki, hogy ezért fizetnek is.” vagy “Ezt én is meg tudnám csinálni. Csak hallgatnia kell.” Ez az egyik leggyakoribb megjegyzés, amit hallhatunk. De valóban csak beszélget? Akkor ezért miért kell 5 évig egyetemre járni (most már 3+2), és utána még egy akár 4 évig is tartó szakképzést elvégezni, a többi kötelező dologról nem… Tovább »