Együtt és egymás mellett

Hogy miért most? Mert még közel s távol nem volt itthon Apák Napja (ami ugye most már június harmadik vasárnapja 1994 óta, részletek itt és itt), amikor az én anyukám úgy döntött, hogy ha van Anyák Napja, akkor apát is meg kell ünnepelni. Hiszen nélküle mi sem lennénk. Mára átértékelődött az apák szerepe. Már nem… Tovább »

Igen, tudom. Már túl vagyunk rajta. De mégis. Idén már nem először voltam a lányom anyák napi ünnepségén, de idén először öltözött a drágám ünneplőbe (értsd: fekete szoknya-fehér blúz). És ebben volt valami nagyon komoly. Nem csak az, hogy immáron ovis, és ezzel megint léptünk egy nagyot. Ez is. De sokkal inkább az, hogy a… Tovább »

Pillangós madárka. Mindenki szereti a meséket. Maximum nem vallja be esetleg még magának sem. A téma valójában az ágyunkban hevert egy két és fél éves formájában, aki mellé csatlakozott apa is. Hiába, Nils Holgersson meséje még mindig nagy kedvencünk. 🙂 De miért olyan jó mesét nézni? Miért van az, hogy egy-egy egész estés mesefilm elé… Tovább »

Leginkább sehogy! 😀 Az 50 perces videóból 20 percig jutottam, míg ő aludt, utána a maradék 30 percnek másfél óra alatt jutottam a végére még úgy is, hogy volt segítségem. Mert: “Anya, ne hagyj egyedül!!!” és“Anya, segíts!” és“Anya, nézd!” és“Anya, gyeje!” És a vége előtt 10 perccel még barátnőm is felhív. 😀  De azért végül… Tovább »

Akinek kisgyermeke van, az várja, akinek nagyobb, az az elmúlását várja, akinek meg már nagy, az pedig borzongva emlékszik rá vissza. HISZTI. Az egyik legijesztőbb dolog, főleg amikor aktuálisan benne van a gyermek. Azt már sok helyről tudjuk, hogy miért, mikor hogyan hisztizik, mikor, mit, hogyan csináljunk. Az internet és az ismerősök számolatlanul ontják a “jobbnál… Tovább »

Mostanra számtalan helyen olvashattunk az internetre feltöltött tartalmakkal történő visszaélésről. A korábbiakat lezárva szeretnék egy számomra is igen aggasztó dologról írni. Mióta gyerekem van, máshogy nézek sok dolgot. Ezek közé tartozik a közösségi oldalak használata is. Sokáig úgy voltam vele, hogy Dorkáról nem teszek fel képet, mert a terhességem alatt elegendő “szörnyűséget” olvastam. Ez attól… Tovább »

Tinédzser korban kiemelten fontos önmagunk megtalálása. Ehhez sokféle szerepben kell kipróbálniuk magukat a tiniknek. Ebben nagy segítség lehet a virtuális valóság, de nagyon vigyázni kell vele.  Mit is csinálhat a tini a neten? Nem biztos, hogy minden így van, ahogy én gondolom, úgyhogy szívesen veszek tapasztalatokat. Mi még messze vagyunk ettől a korszaktól. 🙂 Vannak… Tovább »

Minden kisgyereknek vannak édes és néha eléggé kínos beszólásai, megjegyzései. Egy kínosról már írtam az előző bejegyzésben, most jöjjön egy megmosolyogtató. Előzményekben tudni kell, hogy a papa rendszeresen jár piacra eladni, ami otthon termett. A piacra való készülődésben néha a kisasszony is segít. Egy alkalommal sétáltak a faluban a mamával, és találkoztak mami egyik kedves… Tovább »

Azt hiszem, már írtam róla, hogy van egy kislányom, aki hamarosan két és fél éves lesz. (Úristen, hogy rohan az idő!!!) Akinek van gyereke, az tudja, hogy unatkozni nem lehet mellettük. Vagy azért, mert éppen ön-és/vagy közveszélyes dolgokat csinálnak, vagy pedig azért, mert szórakoztatnak minket, esetleg segítenek. Utóbbira volt példa itt: https://eletszeru.cafeblog.hu/2015/07/20/salatakeszites-egy-ketevessel/ Most éppen a közösségben… Tovább »

Mit is gondolok erről? Előzményként fontosnak tartom elmondani, hogy én is túl vagyok rajta. Ugyan gyermekünk még nem volt, de ettől nem mindig egyszerűbb a történet. Nem mindegy, hogy gyerekkel vagy anélkül. Nélkülük sokkal egyszerűbb a helyzet, vége, bíróság, megegyezés mindenről és agyő! (Na persze, ez nem annyira egyszerű, és ahány válás, annyi történet.) Sajnos… Tovább »