Együtt és egymás mellett

Mostanra számtalan helyen olvashattunk az internetre feltöltött tartalmakkal történő visszaélésről. A korábbiakat lezárva szeretnék egy számomra is igen aggasztó dologról írni. Mióta gyerekem van, máshogy nézek sok dolgot. Ezek közé tartozik a közösségi oldalak használata is. Sokáig úgy voltam vele, hogy Dorkáról nem teszek fel képet, mert a terhességem alatt elegendő “szörnyűséget” olvastam. Ez attól… Tovább »

Tinédzser korban kiemelten fontos önmagunk megtalálása. Ehhez sokféle szerepben kell kipróbálniuk magukat a tiniknek. Ebben nagy segítség lehet a virtuális valóság, de nagyon vigyázni kell vele.  Mit is csinálhat a tini a neten? Nem biztos, hogy minden így van, ahogy én gondolom, úgyhogy szívesen veszek tapasztalatokat. Mi még messze vagyunk ettől a korszaktól. 🙂 Vannak… Tovább »

Azt hiszem, már írtam róla, hogy van egy kislányom, aki hamarosan két és fél éves lesz. (Úristen, hogy rohan az idő!!!) Akinek van gyereke, az tudja, hogy unatkozni nem lehet mellettük. Vagy azért, mert éppen ön-és/vagy közveszélyes dolgokat csinálnak, vagy pedig azért, mert szórakoztatnak minket, esetleg segítenek. Utóbbira volt példa itt: https://eletszeru.cafeblog.hu/2015/07/20/salatakeszites-egy-ketevessel/ Most éppen a közösségben… Tovább »

Mit is gondolok erről? Előzményként fontosnak tartom elmondani, hogy én is túl vagyok rajta. Ugyan gyermekünk még nem volt, de ettől nem mindig egyszerűbb a történet. Nem mindegy, hogy gyerekkel vagy anélkül. Nélkülük sokkal egyszerűbb a helyzet, vége, bíróság, megegyezés mindenről és agyő! (Na persze, ez nem annyira egyszerű, és ahány válás, annyi történet.) Sajnos… Tovább »

Manapság már mindennaposak azok a családok, ahol a két összekerülő felnőttnek már van(nak) gyermeke(i) a korábbi kapcsolatából. Ilyenkor nem csak az a nehéz, hogy a gyerekek elfogadják az új társat, hanem össze kell csiszolódniuk a leendő testvérükkel is. Ez nehéz, mert más-más környezetből jöttek, mást láttak otthon, más szabályok szerint éltek, és ezeknek a megváltoztatását nehéz… Tovább »

Nem tudom, ki olvasta Lakner Artúr: Édes mostoha című könyvét. Nekem gyermekkorom egyik nagy kedvence volt. A téma adott, ha a családról beszélünk. Manapság már senki nem néz ferde szemmel, ha a válás a gyerek(ek) születése után történik. Mert néha jobb megoldás a válás, mint az, hogy a gyerekek két egymással kijönni nem tudó, esetleg… Tovább »

Vajon hányan kezdünk így bele egy kapcsolatba? Mert az elején még nem olyan zavaró, hogy folyton a haverjaival lóg, mert neki is kell a magánélet. Nem olyan zavaró, hogy mindent megbeszél az édesanyjával, mert de jó, hogy ilyen jó a kapcsolatuk. Nem olyan nagy gond, hogy néha kicsit többet iszik, majd ha többet leszünk együtt,… Tovább »

Mostanában egyre gyakrabban előfordul, hogy valaki hosszabb ideig egyedül marad, és ha nincs megfelelő egzisztenciája, kénytelen a szüleivel élni. Hasonló okokból az egyedül maradt szülő is haza kerülhet. Nézzük, milyen konfliktusok lehetnek. Persze, nem biztos, hogy valóban lesznek is.  Szülőként biztosan nehéz elfogadni, hogy a gyermekünk nem olyan életet él, amilyet mit gondoltunk, elképzeltünk neki…. Tovább »

Nézzük azt a helyzetet, amikor párt választunk, később gyermeket vállalunk. A párválasztásban köztudottan szerepet játszanak a szüleink. Ezt annyi helyen és olyan sok formában leírták már, hogy nem részletezném. Inkább arról beszélnék, hogy mi van akkor, ha nem sikerült felnőtté válnunk, mert vagy nem akartunk, vagy a szüleink nem engedték. Mindkét esetben előfordulhat, hogy a… Tovább »

A szűkebb családot, a magot két részre bontom. Először nézzük meg azt az esetet, amikor a gyerek-szerepben vagyunk a családban. Ideális esetben ez addig él, míg a szüleink.  Ez a helyzet gyakran konfliktusforrás, főleg kamaszkortól kezdve. Addig a gyerekek általában elhiszik, hogy a szüleik a legjobbak, mindent tudnak, mindenre képesek. Igen, még azok a gyerekek… Tovább »