Örök kérdés, hogy mit csinál, mivel foglalkozik, mivel mehetek hozzá.
Egy kedves ismerős fogalmazta meg nagyon találóan: “Ha beteg vagyok, pszichiáterhez megyek, de ha csak valami problémám van, amit nem tudok megoldani, akkor elmegyek pszichológushoz, és megbeszélem vele“. Azt azért el kell mondanom, hogy külföldön él nagyon régóta. 🙂 Ott kicsit más a hozzáállás.
A probléma nagyon sokrétű lehet: erőteljes szorongás, félelem bizonyos helyzetekben; párkapcsolati problémák; önértékelési problémák; enyhe depresszió vagy csak rossz hangulat (igen, van különbség); bármilyen olyan lelki válság, amit úgy érzünk, hogy nem tudjuk egyedül megoldani.
Arról már írtam, hogy nagyjából mire lehet számítani, ha elmegyünk szakemberhez. Azt fontos tudni, hogy rendkívül szigorú előírások vonatkoznak arra, hogy ki, hol és hogyan vezethet terápiát. Mindezek mellett kötelező a kamarai tagság a klinikai szakpszichológusoknak, ami véd egyrészt minket, másrészt a klienseket, hiszen ha valami problémájuk van (megjegyzem, ez eléggé ritka, hála istennek), itt tudnak reklamálni. Vagy a betegjogi képviselőnél.
De térjünk vissza arra, hogy menjünk vagy sem? Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem tudunk megbirkózni mondjuk a párunk elvesztésével, azzal, hogy nyugdíjba kell mennünk, és nem találjuk a helyünket, hogy kirepültek a gyerekek, vagy valamilyen drasztikus változás történt az életünkben, igyekszünk segítséget találni. Van, akinek elég, hogy egy barát meghallgatja, de van, hogy ez nem elég. (Erről később majd bővebben is írok.) És ha a pszichológus úgy látja, hogy az általa ajánlott terápia nem elég, felajánlja a gyógyszeres kezelést a terápia mellett. A kétféle módszer tökéletes kiegészítője egymásnak, ha súlyosabb állapotról van szó.
Szóval, ha azt érezzük, hogy ebből a gödörből most nem látunk ki, de orvoshoz sem akarunk menni, akkor a pszichológus jó választás lehet. Nem egyedüli és üdvözítő, de feltétlenül hatékony megoldás.
További szép napot! 🙂
Kommentek